A Lassan nyíló terek című kiállítás a MOME és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hosszú távú együttműködésének az eredménye. Itt nem elsősorban tárgyakat, hanem folyamatokat mutatnak meg: a design a gondoskodás és a kapcsolódás eszközeként jelenik meg. A kiállítás térszerkezete „mezőkre” tagolódik, amelyekben a látogatónak nemcsak nézőként, hanem aktív résztvevőként is jelen kell lennie: belépni, benézni, meghallgatni. A Lassan nyíló terek azt vizsgálja, hogy miként képes a kreatív gyakorlat valódi társadalmi értéket teremteni, erősíteni a közösségeket, és új lehetőségeket kínálni a hátrányos helyzetű csoportok számára.   

Hasonló társadalmi érzékenység, a tervezői szerep átértelmezése érvényesül a Szaniter című projektben is, amely a Pompa Copia kollektíva – az Art and Design Management szak hallgatói – kezdeményezésére jött létre. Az installáció a higiéniai szegénység hazai valóságát tematizálja: személyes történetek és asszociatív térformák segítségével tárja fel a tisztálkodáshoz való hozzáférés társadalmi és infrastrukturális rétegeit, anyaga valós helyszínekről készült fotósorozattal egészül ki. A dokumentarista és konceptuális elemeket ötvöző tárlat jól példázza a MOME-n zajló designmenedzsment-képzés kritikai, szociálisan elkötelezett szemléletét.  

Ugyanez az attitűd az építészképzésben is meghatározó: a Studio B építészhallgatói 2025-ös nyári építőtáboruk során a Fellegajtó Alapítvány udvarán valósítottak meg egy közösségi pavilont. A Kiscelli Múzeumban, a Határtalan design alkalmával bemutatott dokumentációs kiállítás nemcsak a megépült szerkezet fizikai valóságát rögzíti, hanem a kollektív alkotás és a valós közösségi igényekre reagáló tervezés komplex folyamatát is bemutatja. 

A lokális beavatkozásoktól a városi léptékig haladva jutunk el az Örökségből // jövő // a Tungsram gyárváros új élete eseménysorozathoz, amely már egy egész városrész jövőjéről szól. Az egykori ipari terület öröksége, jelenlegi átmeneti állapota és jövőbeli lehetőségei egyszerre váltak kutatás, koncepcióalkotás és kritikai diskurzus tárgyává. A három egyetem, köztük a MOME Építőművész szak részvételével megvalósuló interdiszciplináris program, amely vezetett sétákat, térinstallációkat és egy minikonferenciát is magában foglal, az építészeti örökség újraértelmezésének és a körforgásos városfejlesztés lehetőségeinek a kérdését járja körül. A fókusz itt nem csupán a megőrzésen, hanem az új funkciók és a közösségi terek integrálásán van. 

A körkörösség, amelynek egyre nagyobb szerepe van az építőiparban is, a Future Materials konferencia idei kiadásán már központi téma. A MOME negyedik alkalommal szervezi meg az ipari és akadémiai szereplők közös gondolkodását ösztönző, hiánypótló eseményt, a programban nemzetközi esettanulmányokat, pilotprojekteket, valamint az anyagkutatáson alapuló designfolyamatokat mutatnak be. A konferencia a technológiai kérdések mellett reflektál az anyaghasználat társadalmi és környezeti felelősségére is, a cél olyan új anyagok előállítása, amelyek beilleszthetők a rendszerszintű működésbe, legyen az design- vagy építőipari gyakorlat. 

A szakmai esemény az előadások mellett ismét izgalmas workshopokat kínál: egy-egy alkalom kivételes lehetőség arra, hogy elmélyülhessünk az adott területen. A workshopokon dolgozhatunk Davide Gombával, az Arduino korábbi szakemberével, aki megmutatja, hogy mi az a TinyML, és miképpen használhatja egy designer; Kovács Juszuffal, aki a 3D nyomtatást ötvözi a kerámiával a digitális kézművesség jegyében; a Studio Nimával, amelynek a tagjai megmutatják, hogyan lehet a bioalapú anyagokat felskálázni, hogy a laboratóriumból a piacra lépésig jussanak; Barbara Pollinivel, aki bevezet a bioreceptív tervezés világába, s a segítségével olyan szoborszerű tárgyakat alkothatunk, amelyeken életképes ökoszisztémák „lakhatnak”; vagy dr. Beatrix Henkellel, a Hempy People alapítójával, aki egy hagyományos, ugyanakkor a jövő szempontjából meghatározó növény, az ipari kender lehetőségeit ismerteti meg a résztvevőkkel. 

 A Healthperiment című projekt adataink tudatos értelmezésének a fontosságára hívja fel a figyelmet, és azt vizsgálja, miként válhat az adatvizualizáció személyes, érzékeny és értelmező eszközzé. Számtalan alkalmazás és látványos diagram segít abban, hogy fizikális és mentális tevékenységeinket monitorozzuk, de vajon a számsorok, diagramok milyen tanulságos összefüggésekre világíthatnak rá, hogyan járulhatnak hozzá egészségünk megőrzéséhez? A különféle adatvizualizációs technikákkal készült munkákban a szubjektív adatgyűjtések, az okoseszközök és a statisztikai kimutatások mentén az adattörténetek kreatív lenyomatai rejlenek. A MOME szakmai támogatásával, Minkó Mihály kutató, Kovács Andrea senior projektmenedzser közreműködésével, a Magyar Telekom „Data Experiment” programjának keretében megvalósuló esemény a Budapest Design Week hivatalos programjának a része. 

A HIGHLIGHTS című kiállítás, amely a Tervezőgrafika BA szak elmúlt öt évének a hallgatói munkáiból válogat, szintén a vizualitásával ragadja meg a látogatót. A klasszikus tipográfiai, illusztrációs és arculattervezési eszköztár mellett a válogatásban hangsúlyosan jelenik meg a mozgókép, a hang, a mikroanimáció, valamint a programozott és interaktív felületek használata. A kiállítás a médiumváltás logikáját, a hagyományos és kiterjesztett tervezői eszközök közötti átjárást tematizálja, bemutatva, hogy az ismeretlen területek felfedezése és a határok átlépése milyen sok örömet adhat az alkotóknak a kreatív folyamatokban. A MOME Tervezőgrafika BA szak és az Illusztráció specializáció az oktatásban a sokszínű, progresszív, határfeszegető alkotói attitűdre helyezi a hangsúlyt, ennek az állandóan változó, izgalmas, társterületekre is átnyúló folyamatnak a pillanatnyi lenyomatát adja a szak pop-up kiállítása. 

Az eseményekről részletesen itt: https://budapestdesignweek.hu 

vagy a Facebookon lehet tájékozódni.