A magyar vizuális kultúra is legyen az AI-univerzum része

Dátum: 2025.01.28
Iványi-Bitter Brigitta művészettörténész a MOME-n indít új, nagyszabású kutatás-fejlesztési projektet, amelynek célja, hogy a magyar vizuális kultúra is elfoglalja méltó helyét a mesterséges intelligencia világában.

Iványi-Bitter Brigitta közel húsz éve foglalkozik kortárs magyar és európai művészettel (film, videó, festmény, grafika), PhD-fokozatát a magyar animációs hagyomány elemzéséből szerezte az ELTE Film, Média- és Kultúraelmélet Doktori Iskolájában. Nevéhez fűződik többek között a Kovásznai György életművét feldolgozó nagyszabású kutatás, kiállítás és könyv is.  

Az elismert szakember családjával több mint ötéves kanadai tartózkodás után tért haza Magyarországra, és 2024 végén csatlakozott egyetemünk közösségéhez. Oktatói tevékenysége mellett Brigitta egy új kutatás-fejlesztési projektet is indít, amelynek célja globálisan kevésbé domináns vizuális kultúrák, mint például a magyar képi örökség elhelyezése a nagy kép- és videógeneráló szoftverek „tanulási” folyamatában. A text-to-image, illetve text-to-video megoldások ugyanis jelenleg nem tudnak megbízhatóan, pontosan magyar hivatkozású képeket készíteni, és ez a hátrány érvényes minden, a miénkhez hasonló méretű kulturális közösségre. A MOME-n induló fejlesztés eredménye egy olyan alkalmazás lehet, amely biztosítja, hogy a digitális világban alul reprezentált kultúrák vizuális öröksége jelen legyen az AI-eszközök által készíthető tartalmak között. A cél az, hogy Rippl-Rónai József vagy Kovásznai György művészete ugyanolyan pontosan előhívható, életre kelthető legyen az AI segítségével, mint Pablo Picassóé vagy Walt Disney-é.  

„Fantasztikus, hogy van egy olyan egyetem Magyarországon, amely magáénak érzi a feladatot, hogy a magyar vizuális örökség a lehető legjobb minőségben legyen elérhető az AI-rendszerekben. Nagyon örülök, hogy együtt gondolkodhatunk a MOME közösségével azon, hogy a jövő alkotói hogyan tudják a magyar vizuális örökséget megbízható forrásokból építkező AI-eszközökön keresztül használni új vizuális világaik megteremtésére” – fogalmazott Iványi-Bitter Brigitta.  

A tudományos közösség hamarosan szakmai szimpóziumon ismerkedhet meg a fejlesztés részleteivel. Az egyedülálló kezdeményezésbe a témában tartott kurzusokon és gyakornoki programon keresztül a MOME több mint negyven hallgatójának és doktoranduszának lesz lehetősége bekapcsolódni.  

A projekt otthona a MOME Jövőtanulmányok Iskolája (MOME Future School) lesz. Ez az új intézményi egység 2025 januárjában a MOME hosszú távú vízióját adó Jövő Egyeteme program keretében jött létre, összefogva a MOME mesterképzéseit, doktori iskoláját, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, hidakat építve a különféle tevékenységek között. 

„A társadalom jövőállósága jelentős mértékben függ saját kulturális örökségének ismeretétől. Mindez nem csak a nemzetek szintjén értelmezhető; a globális kihívások megoldását is segíti, ha a nemzetközi tudás nem egysíkú, hanem magában foglalja a kisebb kultúrák örökségét is” – hangsúlyozta Molnár Péter, a MOME Future School vezetője, aki azt is bejelentette, hogy ezzel a projekttel egyúttal létrejön az egyetem „Örökség mozgásban” elnevezésű szakmai műhelye is.  

További hírek

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem újabb zöld fejezetet nyitott, hiszen szeptember 30-án átadták az egyetem Közösségi Kertjét, amely a fenntarthatóságot és a biodiverzitást erősítő campusfejlesztés meghatározó mérföldköve.
Az idei Budapest Design Weeken a MOME múltja és jövője egyszerre válik láthatóvá: a 360 Design kiállítás a kortárs alkotók munkái mellett a Borz Kováts Sándor-életművet és annak hatásait mutatja be a mai tervezőkre, míg az Átjárások című válogatás a legfrissebb hallgatói munkákon keresztül ad betekintést a formatervezés jövőjébe. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Formatervező szakja több mint ötven éve a magyar design egyik legfontosabb műhelye, amelyből generációk óta kerülnek ki a hazai és nemzetközi kreatívipar meghatározó tervezői.
Idén is bemutatkoztak a MOME hallgatói az Ars Electronica nemzetközi Campus Exhibition keretében. A Gradual Exposure című válogatás vezérfonalát a dezinformáció, a digitális bizalom válsága, a klímaváltozás és a geopolitikai feszültségek témái adták, amelyekhez a hallgatók kísérletező, kutatásalapú és transzdiszciplináris megközelítésekkel kapcsolódtak. A munkák kész válaszok helyett inkább alternatív perspektívákat, új gondolkodási horizontokat kínáltak tükrözve az intézmény erős interdiszciplináris szellemiségét.