A jövő öröksége címmel indított programot a MOME

Dátum: 2023.10.18
Kinek a nyomában járunk, amikor belépünk a MOME campusára? Kik alakították a MOME-t évtizedeken át, mit viszünk tovább örökségként? A MOME Jövő öröksége programjának keretében ezekre a kérdésekre kaphat választ bárki, legyen akár évtizedek óta itt dolgozó munkatárs, vagy egy frissen csatlakozó hallgató. Közös történetünkbe pillanthatunk bele azokon az örökségünket manifesztáló műtárgyakon, installációkon keresztül, amelyek közül mától több is megtekinthető szerte a Campuson. A szobrokat, jeleket szemlélve néhány kivételes, az iskola életét, a magyar és a közép-európai designéletben betöltött szerepét alakító személyiséget ismerhetünk meg.

Elsőként a Moholy-Nagy-lépcsőt avatták fel, melyet fokról fokra végigjárva névadónk nyomdokain haladva ismerhetjük meg Moholy-Nagy-díjasainkat. Az elismerést 2006 óta minden év novemberében adják át olyan személyiségeknek, akiknek kiemelkedő alkotói tevékenysége az egyetemmel és névadójával azonos értékeken alapul. Moholy-Nagy-díjas többek között Stefan Lengyel, magyar származású világhírű designer, Rubik Ernő, a Rubik-kocka feltalálója, Dieter Rams, korunk egyik legnagyobb formatervezője, aki a Braun vezető tervezőjeként vált világszerte ismertté, Passuth Krisztina, művészettörténész, és Barabási Albert-László hálózatkutató, valamint Csomay Zsófia építész, oktatónk is.

A nagy elődökre, építésztanárainkra az épület mellett a kertben elhelyezett kisméretű beton kubusokkal, és szobrokkal is emlékezünk. Emlékkockát kapott többek közt Reimholz Péter, aki több mint negyven éven át tanított a MOME-n, Szrogh György, aki 1966-tól húsz éven át vezette az akkori Építészeti Tanszéket. A campuspark különböző pontjain találkozhatunk újra a korábban szintén a kertben elhelyezett szobrokkal, közülük most került reprezentatív helyre az 1951-ben készült Beck András alkotással, az Olvasó munkás, 2024 tavaszán pedig méltó helyre kerül majd Pogány Frigyes építész, művészettörténész, a Magyar Iparművészeti Főiskola egyik legismertebb tanára, majd rektora mellszobra is.

 

További hírek

Q&Alumni sorozatunk következő részében Tóth Ádámmal beszélgettünk, aki 2018-ban végzett a MOME-n formatervezőként. Ádám az aktív egyetemi évek után megalapította a Malom Projekt elnevezésű designstúdiót, amely termékfejlesztéssel, belsőépítészettel foglalkozik, műanyag és természetes anyagok újrahasznosításával kísérletezik, emellett kreatív foglalkozásokat is tart. Több projekten is együtt dolgozott a MOME-val is, például a tavaly elkészült Művészetek Völgye Pavilonon, amely idén is várja a látogatókat Kapolcson a MOME × Harcsa Veronika udvarban! Erről a projektről és még sok másról mesélt nekünk Ádám.

Tizennyolc hátrányos helyzetű, tehetséges középiskolás diák kapott lehetőséget a MOME Tiéd a holnap – A jövő kreatív tehetségeiért 2025-ös ösztöndíjprogramjában, hogy közelebbről megismerkedjenek a design, az építészet, a vizuális kommunikáció, a művészet és az innováció világával, felkészülhessenek az előttük álló kreatívipari továbbtanulásra. A félévet most júliusban egy ünnepség keretében zárták.

A víz ma még magától értetődő része az életünknek – de meddig? Diákok gondolták újra az alapvető anyag jövőjét a 2025-ös kreatív alkotópályázat keretében, amelyen 7–10. osztályosokból álló csapatok a második fordulóban MOME-mentorokkal dolgozták ki a terveiket. A júnus 25-i finálén tíz középiskolás csapat mutatta be az elképzeléseit, közülük négyet díjazott a MOME-oktatókból álló zsűri. Az első helyezést az Ísbíltúr, a másodikat a Bacsaók, a harmadikat a Code Noir csapat szerezte meg, míg a különdíjat a Newwave vihette haza. A rendszerszintű gondolkodást tükröző munkák arra figyelmeztetnek: a víz kérdése nem jövőbeli probléma – már most tennünk kell érte.